ÉRTÉKBECSLŐ-NET

Hagyományos építési módok


A hagyományos építési mód, talán a legsokszínűbb építési megoldások egyike. Természetesen saját kötelmekkel rendelkezik, mégis számos megvalósítási móddal találkozunk.

Ezen építési megoldás a legrégibb építési elemeket hozdozza. A föld, vályog, kő, fa, tégla és egyéb, zömében természetes anyagokat felvonultató technológia ma is a legelterjedtebb építési mód, sőt a régi időket idéző vályog falazás egyre inkább teret hódít.

Természetesen a legkedveltebb, ill. legelfogadottabb megoldás a tégla, ahol a közismert 38-as falazó blokk-tól kezdve a 6-os válaszfal tégláig egészen széles körű a lehetőségek köre. Alapvető kérdés, hogy teherhordó szerkezet vagy önhordó, azaz terhet nem viselő válaszfal elemről beszélünk. A tégla falazás esetében a vakolat, amely cementet tartalmazó kötőanyag az, amely stabillá teszi az egymásra, kötésben elhelyzett téglákat. Válaszfalak esetében fontos lehet, hogy acél huzallal erősítsék a falat, mert az anyagok együttmozgásának hiánya repedésekhez, ill. elváshoz vezethet, szélsőséges esetben pl. egy födém hajlás miatti terhelődésnél akár a fal ki is dőlhet.

Bármilyen építési módról is beszélünk, házak építése esetén elengedhetetlen a megfelelő alapozás kialakítása, vagyis a ház súlyának, a talaj teherhordó rétegeire való átvezetése. Ennek hiánya, ill. szakszerűtlen kialakítása repedésekhez, süllyedéshez, szélsőséges esetben akár "omláshoz" is vezethez. Az alapozást követően, a falszerkezet, amely teherhordó, emelkedik és jellemzően beton koszorú, tehát egy falat körbefutó összetartó zárás kerül kialakításra. Függően, hogy több emeletes-e a ház, itt kezdődhet egy következő szint, vagy a tetőszerkezet.

A tégla, vályog, fa anyagok jellemzően rossz hővezető tényezőkkel bírnak, főleg, ha belül levegős szerkezet tovább bontja a hőhíd kialakulását. Természetesen minél lyukacsosabb egy szerkezet, szilárdsága annál alacsonyabb értékű. A fal tehát leginkább felületi, de természetesen további szigetelési védelem érdekében kezelést, azaz vakolatot kap. A vályog falazat tekintetében kritikus a víz jelenléte, mivel a vízzel való érintkezés végzetes és teljes pusztulást képes előidézni rövid idő alatt. Értékbecslés szempontjából - azaz érték szempontjából - a megfelelő alap nélküli vályog ház rendkívüli értékvesztő sőt, banki fedezet befogadására a legtöbb esetben alkalmatlan.

A hagyományos építési mód térszerkezete viszonylag kötött, mivel a teher hordó falazat azonos követést igényel. Régi bérházak esetén tipikus a földszint felé növekvő falvastagság, az egyre nagyobb terhelés elviselése érdekében. A vályog és fa szerkezetek nem nagy teherbírásúak, ezért jellemzően egy, maximum két szintes építményekkel találkozunk.

Hang szigetelés tekintetében szintén jó ereménnyel vizsgáznak ezen anyagok, ezért további kezelésre általában nincs szükség. Tégla szerkezet esetén a fal jól véshető, azonban a fa és vályog falazatról ez nem mondható el.

A teher hordó szerkezetek kritikus elemei ezen építmények esetén a födémek, mivel azok kialakítása, csatlakozási pontjai leginkább a korrodálás esete miatt kellemetlen meglepetéseket okoz. Előfordulhat, hogy komplett födécsere szükséges, vagy olyan mértékű öszvér beavatkozás, ahol a felújítás idején lakhatatlan az ingatlan.

A legtöbb, de leginkább lakossági építkezés zajlik manapság is tégla falazó elemekből, ami érthető, hiszen jó hő és hangszigetelő, teherbírása kielégítő és élettartama akár 150-200 év is lehet, megfelelő karbantartottság esetén.